Öt karácsony is eltelt a születésem óta, de én ebből az utolsó hármat érzékeltem talán. Halvány emlékképeim vannak csak a megelőző időszakból és a családi sztorik alapján mozaikokból áll össze a teljes kép.     Nyugodtan, lótás-futás nélkül teltek az ünnep előtti napok. Persze sürgést- forgást,…

   Várakozással tele indul ez a szürke, deres, kávéillatú reggel. A félhomályba burkolózó konyhában két sóvárgó szempár figyeli ki lépteim, gazdájuk első, korai kényeztetését várják. Mosolygok. A másodperc törtrésze alatt hörpintem fel az életet adó, gőzölgő fekete levet és sebtében nyújtom feléjük…

   Én adom ma az ebédet. Szokásomhoz híven megint nem bírtam magammal a menü összeállításánál. Folyamatosan túltervezem gyomrom befogadóképességének ésszerű határait, de azért a vasárnapi harangszó így sem előz meg, hiszen a leves fölött talál várva várt vendégemmel együtt. Nálam ez szabály. Így…